Szent-Györgyi Albert Agóra

Mindenki számára természetes, hogy a kövek történelemről, évszázadokról, évezredekről vallanak, de kevesen tudják, hogy a Föld belső és külső erői, folyamatai által kialakított különböző formájú kőzetdarabok a képzőművészet formanyelvén is megszólalnak.
Dr. Szónoky Miklós, geológus, nyugalmazott egyetemi docens gyűjteményének bemutatott darabjai magukkal ragadják a látogató fantáziáját attól függően, hogy mit látnak bele a természet-alkotta „kavics-szerű” formákba.
A gyűjtő, a geológus terepi munkája során válogatta össze e bemutató anyagát a kezébe kerülő érdekes és szép, leegyszerűsített formájú konkréciókból.

A konkréciók az agyagos és meszes kőzetek finom eloszlású ásványainak egy-egy kiválási (kicsapódási) mag körüli ránövekedéssel létrejött képződményei. Többnyire gömbölyű formájúak, de vannak fürtszerűen megnőttek, korongszerűek is, ám leggyakrabban teljesen szabálytalan alakúak. A löszből és az agyagból („sárgaföldből”) kerülnek elő, népiesen „löszbabáknak” vagy „csörgőkőnek” nevezik őket. Az anyagukat alkotó ásványok: kalcit, vasoxidok, kova, pirit, markazit, barit, sziderit és gipsz. Tömörebb voltuk és eltérő ásványos összetételük miatt a konkréciók jobban ellenállnak a mállásnak, mint a bezáró kőzet, ezért a rétegekből nemcsak kiemelkednek, hanem abból gyakran ki is esnek, kimossa őket az eső.
Téglagyárak agyaggödreiben és homokbányákban találjuk idehaza a legtöbbet. A gyűjtött anyag nagy része alföldi és dunántúli pleisztocén löszökből és a Mecsek-környéki felső-pannóniai homokból került elő.

Megtekinthető az Agóra nyitvatartási idejében, ingyenesen.