Szolnoki József kiállítása
Minden politikai rendszer létrehozza a maga emlékezeti helyeit: emlékműveket, elnevezéseket, ünnepnapokat stb. Viszont a rendszerek közötti átmeneti állapot (interregnum) nem intézményesül, ráadásul általában rövid ideig tart, így nem is hozhat létre hivatalos emlékezeti helyeket. Illetve – akaratlanul –mégiscsak létrehoz néhányat. Ezekben a spontán nem-helyekben azonban maga az átmenetiség őrződik meg.
1990-ben a magyar Országgyűlés jobboldali többsége az 1957-től használatos Kádár-címert a koronás kiscímernek a Kiegyezés után keletkezett verziójával váltotta fel. A gyakorlatban a címercserét sok helyen úgy oldották meg, hogy egy központilag szétosztott, a régi/új kiscímert ábrázoló, műanyag matricát ragasztottak az eredeti zománctábla Kádár-címerére. Így került bele a kereszt a vörös csillag közepébe és ezzel létrejött a rendszerváltás félhivatalos címere.
A lefestett, átragasztott, átfestett, lesatírozott, levert példányok közül különösen azok érdekesek, melyeknél egyértelmű, hogy nem a teljes eltüntetés volt a cél. Itt a Kádár-címer a saját képének hiányában maradt fent, rituális folytonosságot teremtve a megélt és a már történelemmé változtatott múlt között.
Az első pillantásra önmagukba záródóan kivételesnek tűnő táblák tipológiáján keresztül egy bevett szokás kulturális mintázata tárul fel előttünk. A két egymást követő rendszert elválasztó átmeneti állapot ideológiai szuperpozícióját megjelenítő duplacímer tulajdonképpen egy olyan heraldikus lék, amelyen keresztül láthatóvá válik, ahogyan a kettős beszéd a puha diktatúrából a langyos demokráciába szivárog át.
A címer-palimpszesztumokba, a Rorschach-teszthez hasonlatosan, mindenki azt lát bele, amit akar. Ami az egyik oldalról nézve a zéró páciens csodaévének tűnik, az a másikról az utolsó szemtanú által megátkozott emlékezetként (damnatio memoriae) lepleződik le. Csak találgatni lehet, hogy hány közintézmény használhatott hosszabb-rövidebb ideig duplacímert, hiszen harminc évvel a címerváltás után még mindig lehet találni egy-két ottfelejtett, átragasztott példányt.
FINISSZÁZS: november 30., 14:00
A záróelőadást Készman József művészettörténész tartja.
Belépés díjtalan.
információ:
Rózsa Péter