Sunshine Mole fotókiállítás
...színek, fomák és fényeken keresztűl, képként rögzítve. A pillanat megállítása folyamatos állandóságként, illetve a pillanat megélése az állandóság folyásaként.
A semmi forma nélkül vagy a forma semmi nélkül, a láthatatlan látása…
Absztrakció?
Igen, amennyiben a szilárdság illúziója és az anyagnak tartott nagyrészt üres tér.
Még és már a mai hivatalos tudomány állása szerint is alapvető tudásnak számít, alapvetően inkább nagyrészt nemtudás helyett, amely a csökkentett összérzékelés és a manipulatív torzult formába öntő kollektív programozás szorzataként eredmény, mint ,,normális” tudatállapot egy lefokozott lét mára már egyaránt mesterséges és egyre fokozódó, degenerált és még élettelenebb erőterében.
Mit akar, szeretne vagy próbál kifejezni, de valójában és nem ,,ehez képest” : fejeződik ki az ún. művész, alkotó közvetítő alkotásában?
Cél nélkül, spontán és ösztönösen, de nem hobbiként kezdtem fotózni. Körülbelül 10 év után kezdett úgymond tudatossá válni, mind technikailag és felvállalt tevékenységként környezetváltozás, biztatás és az első nem várt, viszonylag hirtelen, nagyot lendítő manipulációs technikák révén.
Legújabb, egy eddig még létre sem hozott egybefüggő képsorozat esetét kivéve általában nem jellemző az egy konkrét témára való összpontosulás, hanem a nagyrészt analóg képek eredeti és/vagy manupulált változatának két fajtája.
Az utóbbiakból a manapság már viszonylag elterjedt különböző fizikális formátumok lehetőségét is beleszáűmítva több variáció is létrehozható, ami természetesen esetenként azért különböző.
Mivel nagyrészt nem előzetes tervezés által való konkrét hatás elérésére törekedtem, képeim túlnyomó többsége a nyitott értelmezés és szabad képzettársítás mezsgyéjére esik, mely szerencsés fordulatoknak és kitartó kisérletezésnek köszönhető.
Az elmúlt pár évben már adott környezetben, tárgyak esetében át és előre látok lehetőségeket vagy épp az ellenkezőjét.
Ez a kiállítás nagyban részese helyzetem már eddig is ígéretes, közelmúltban beindult változásának, így remélem egy végre méltó és azt gondolom megérdemelt alkalom arra, hogy vizuális és/vagy zenei ötleteimen innen és túl, valamint a megfelelő emberek társaságával/ban és anélkül végre: életbe lépjek.
