Szent-Györgyi Albert Agóra

A középiskolások népszerű rendezvényén 42 tanuló vett részt, gimnazisták és szakközépiskolások vegyesen. A megnyitó ünnepség az 5. osztályos Kopasz Helga szívmelengető énekével kezdődött. A népdalokat Moldvában gyűjtötték, Lészped és Gyoszén nevű településeken. Ezt követően Peres Kíra, aki egyike volt annak a hat Csongrád megyei diáknak, akik az előző tanévben Kazinczy-érmet nyertek a győri országos döntőn, Babits Mihály Mint forró csontok a máglyán című versét mondta el. A versenyt Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Csongrád Megyei Tankerület igazgatója nyitotta meg. Méltatta Kazinczy munkásságát, példaadó igényességét, kitartását, amely minden területen jellemezte, és hangsúlyozta a Kazinczyról elnevezett verseny jelentőségét.

Az idei rendezvényünket azzal tettük a szokásosnál is ünnepélyesebbé, különlegessé, hogy Kazinczy Ferenc emlékkiállítást is rendeztünk az Agóra épületében. A kiállítás anyagát Steiner Józsefné, nagyatádi gyűjtő készítette, és korábban több helyen, így Sátoraljaújhelyen is bemutatta. Steiner Józsefné hobbija eredetileg a képeslapgyűjtés volt, ebből továbblépve kezdett el tematikus anyagokat összeállítani fényképekből és képeslapokból. Ezek rendszerezésével születtek meg a bemutató tablói.

Képi anyagait könyvek illusztrálásához is felhasználták, a Kazinczyval kapcsolatos gyűjteménye például megjelent a Széphalom Évkönyvben, Dr. Kováts Dániel szerkesztésében.

Ehhez az anyaghoz mintegy 80 emlékhelyet kutatott fel, szobrot, domborművet, emléktáblát fényképezett le. Egyéves küzdelmes, kitartó munka eredményét lehet látni a kiállításon.

A diákok számára összeállítottunk egy feladatlapot, hogy érdekesebb legyen a kiállítás tablóinak  tanulmányozása. Azok a tanulók, akik a verseny szünetében megválaszolták a kérdéseket, sorsoláson vehettek részt a nap végén, és könyvet nyerhettek. A szegedi tanulóknak, osztályoknak, szakköri tagoknak március elején még lehetőségük lesz ugyanígy, interaktív módon megismerkedni a kiállított képekkel, dokumentumokkal.

Maga a verseny három fordulóból állt. Először a Szóról-szóval című rádióműsor feladványaihoz hasonló hangsúlyjelölés volt a feladat, majd a szabadon választott szövegek felolvasása következett. A verseny szünetében a szervezők vendégül látták a résztvevőket: a szendvics és pogácsa mellett elfogyott egy hatalmas csokitorta is.

Kerekes Barnabás tanár úr kedves humorral, elgondolkodtatóan beszélt köszöntőjében a magyar nyelvről, összetartozásról, és kiemelte az 50. Kazinczy-döntő jelentőségét.
A verseny folytatásában a zsűri által kiválasztott ismeretlen szöveget kellett felolvasni rövid felkészülés után. Ez nagy kihívás volt a versenyzőknek, mert Deme László: „Jól beszélni és írni…igazából: jellemkérdés” című írásának értő és értető megszólaltatásához alaposan át kellett gondolni a szöveg – egyébként kristálytiszta – logikáját, üzenetét, és megbirkózni a bonyolultabb szerkezetű mondatokkal is. Ez csak a legjobbaknak sikerült. De hát erről szól a verseny: aki jobban teljesít, az utazik Győrbe.

Összességében a diákok eléggé kiegyenlített színvonalon szerepeltek, ami abból a szempontból jó, hogy igazán gyenge produkció nem volt, de nagyon kiemelkedő sem. Ezzel együtt is reméljük, hogy a szakértő zsűri kiválasztotta azokat a versenyzőket, akik esélyesek az országos döntőn is jó eredmény elérésére. A felkészülésre van még idő április közepéig.
A bírálóbizottságok elnökei értékelésükben hangsúlyozták, hogy  –  bár kicsit közhelynek tűnik – minden versenyző nyertes (ha nem is győztes), mert iskoláját képviselhette ezen a versenyen, és a felkészülés során sokat tanult, fejlődött a szókincse, szövegértése, határozottabb lett a fellépése – hogy csak néhány szempontot említsünk. Hozzátehetjük: az iskolai versenyeken részt vevő és azokra felkészülő diákokat is beleszámítva Csongrád megyében 2-3 száz fiatal, országosan több ezer foglalkozik az anyanyelvvel, hangsúlyozással, hanglejtéssel a verseny fordulóira készülve. Mindezt végiggondolva csak elismeréssel, hálával szólhatunk a Kazinczy-versenyek megálmodóiról, elindítóiról: Péchy Blankáról, Z. Szabó Lászlóról és a szervezők, felkészítő tanárok népes táboráról, akik hittel, fáradhatatlanul munkálkodtak (és teszik ezt ma is) a vitathatatlanul értékes cél elérésének érdekében. Bízzunk benne, hogy az 50. Kazinczy-verseny nem lezárás, hanem egy mérföldkő a versenyek történetében, és lesz folytatás.

A versenyről készült képek megtenintjhetőek a Gallériában.