Szent-Györgyi Albert Agóra

Kollár József, a Kecskési Művelődési Ház volt igazgatója középiskolás kora, a hetvenes évek óta végzett közművelődési munkát. Első munkahelye a kisteleki — akkori nevén Szabadság — Művelődési Ház volt, ahol igen sikeresen vezette a Kisteleki Ifjúsági Klubot, e klub az akkori megyei ifjúsági klubmozgalom egyik legkiemelkedőbb közössége volt; Kollár József természetesen — népművelő munkatársként — számtalan területen dolgozott a kisteleki művelődési házban. 1981-től Szegeden folytatta munkásságát: a Bartók Béla Művelődési Központ Tömörkény István Művelődési Házának intézményvezetői beosztását vállalta el. Ez az akkoriban meglehetősen rossz adottságú intézmény rövidesen Szeged egyik legsikeresebb városrészi művelődési házává vált a keze alatt; a korábbi közösségek újjászervezése és megerősítése mellett olyan rendezvénytípusokat is meghonosított itt, melyek korábban e vidéken ismeretlenek voltak. Eközben aktívan vett részt a Bartók Béla Művelődési Központ szakmai programjaiban, rendezvényeiben, különösen az ifjúsági programok, valamint a közös nagyrendezvények (Tápai Búcsú, Dorozsmai Népzenei Találkozó, Algyői Búcsú) szervezésében, állandó közreműködője volt a szeged–kettőshatári alkotóház gyermektáborainak. Tanulmányait végig munka mellett végezte el. Mintegy öt év megszakítás után — ekkor a volt Damjanich János Katonai Kollégium közművelődési szervező nevelőtanáraként dolgozott — 1994-ben megbízták a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával. Roppant nehéz időszakban került a művelődési központ vezetői közé, mert egy máig megmagyarázhatatlan döntés következtében az intézmény központi épületét – kaszinó működtetésére – 10 évre bérbeadta a szegedi önkormányzat, s így a központ a Petőfi–telepi Klubkönyvtárba (ma: Művelődési Ház) költözött ki. Az ő munkájának is köszönhető, hogy amikor az említett bérleti szerződés két és fél év után megváltoztatásra került, akkor – 1994 elején – visszaköltözhetett eredeti épületébe a művelődési központ. Az ezen időszakban megindult újraindítás, az újjászervezés pozitívumai az ő igazgatóhelyettesi munkáját is dicsérik. 1998-ban igazgatóváltás történt a Bartók Béla Művelődési Központ élén: a korábbi igazgató, Hajdú Géza lett az intézmény helyettes igazgatója, ekkor nevezték ki Kollár Józsefet a kecskési művelődési ház intézményvezetőjévé.
Ezzel a döntéssel lényegében teljesen új korszak kezdődött a Kecskési Művelődési Ház történetében.  Az évtizedek óta szinte csak vegetáló intézmény működése rövidesen megélénkült, a kertváros — Kecskés–városrész, Szeged–Délikert — lakosságán kívül az ezredforduló időszakában kiépült, Kecskéssel szomszédos szegedi Vadaspark Lakópark lakóit is sikerült aktivizálnia az új vezetőnek. Az új évezred első évtizedében már alig emlékeztetett valami a korábbi csendes kis művelődési házra: számos új közösség alakult meg— többek között a Délikert Táncegyüttes —, s egyre több volt az egész város érdeklődését kiváltó nagyrendezvény; az intézmény épülete is számos fejlesztésen esett át (ehhez is igen nagy szükség volt Kollár József szívós szervezőkészségére).
2008. június 30–al megszüntették a szegedi Bartók Béla Művelődési Központot; Kollár József 2008. július 1–től a Kecskési Művelődési Ház igazgatója lett Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján; kiváló munkájának elismerése volt, hogy 2013–ban és 2018–ban szintén őt nevezték ki az intézmény élére, melyet így nyugdíjba meneteléig, 2019–ig vezetett. Kollár József 21 éven keresztül másodmagával működtette az intézményt. Jelentős eredményeket ért el a városrész helytörténeti kutatásai terén; Kecskés, valamint a kecskési művelődési ház megalapításának évfordulóit reprezentatív kiállításokkal, kiadványokkal ünnepelte meg, komoly látogatottság, érdeklődés mellett.
2009–től kezdve több ízben sikerült megrendezni a Szegedi Lakóterületi Művelődési Házak (nyolc szegedi művelődési ház) őszi fesztiválját a Szegedi Halfesztivál keretében: e nagyszabású rendezvény fő szervezője és lebonyolítója végig Kollár József volt. 

Kollár József a Délalföld egyik legkiemelkedőbb közművelődési szakembere volt, rendkívül energikus, kreatív személyiség, aki a közművelődési munka valamennyi stációját végigjárta, több mint 50 évet dolgozott, Szeged városát 38 éven keresztül szolgálta. 

Korai és megdöbbentően váratlan halála valamennyi kollégáját nagy fájdalommal töltötte el. Neve mindörökre beíródott a szegedi közművelődés történetébe; emlékét minden igyekezetünkkel megőrizzük. 

Kiss Ernő ny. népművelő
(Kollár József volt kollégája)