Bálint Sándor Művelődési Ház

SZÍNÉSZMÚZEUM - 2022
Mikszáth Kálmán-emlékév

CZENÉNÉ VASS MÁRIA
film- és színháztörténeti sorozata

Vallások és hiedelmek II.
GARAS DEZSŐ
Kísértet Lublón (1976)

2022-ben Mikszáth Kálmán születésének 175. évfordulóját ünnepeljük. Sajnos, nem országos ünnepségsorozat keretében, így az „emlékhelyek” kissé „magukra hagyva”, önállóan ünnepelnek. Eddig ugyanis a Petőfi Irodalmi Múzeum fogta össze a jelentős íróink évfordulóira emlékező országos ünnepségsorozatok megrendezését. A PIM korábbi igazgatója Praznovszky Mihály, kiváló irodalomtörténész, a Mikszáth-Társaság elnöke volt.
1997-ben, Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulóján Szeged is részt vett az országos rendezvényeken: szerepelt az országos programfüzetben, s az országban az egyik legsikeresebb rendezvénysorozattal jelentkezett.
Emléktáblát avattunk a SZAB Székház falán, megjelent Apró Ferenc új könyve: „Mikszáth szegediekről, szegediek Mikszáthról” címmel, a szegedi delegáció látogatást tett Horpácson, a Mikszáth-kúriában, ahol új, állandó Mikszáth-kiállítás nyílt, s ahol Apró Ferenc könyvét is meg lehetett vásárolni. Végül: a Mikszáth-Társaság 1997 őszén Szegedre látogatott, a Városháza Dísztermében Szalay István polgármester úr fogadta a vendégeket, majd irodalmi sétán, városnézésen vettek részt.
Idén az író 175. születésnapján, január 16-án, a szlovákiai Szklabonyán, a Mikszáth Emlékházban új, állandó, interaktív kiállítás nyílt, „Szent Péter esernyője alatt” címmel, Balassagyarmaton könyvpremiert és irodalmi estet rendeztek, majd május 28-án, halála évfordulóján megemlékeztek róla Budapesten, a Kerepesi temetőben, a „Mikszáthok” síremlékénél. A Könyvhéten, Budapesten mutatták be Praznovszky Mihály irodalomtörténész új válogatását Mikszáth írásaiból.
Mikszáth Kálmán 1878 nyarától 1880 decemberéig élt Szegeden. Egyedül jött, hiszen ekkor már a nyomorúságos körülmények miatt elvált Mauks Ilonától. A Szegedi Napló munkatársaként rövid idő alatt kedvelt tagja lett a város társadalmi életének. A rövid szegedi tartózkodás fordulatot hozott pályáján, hiszen 1881-ben jelent meg a „Jó palócok és tót atyafiak” c. novelláskötete, amely nagy sikert aratott, s nem utolsósorban Szegeden tartózkodott és hű krónikásként beszámolt a város pusztulásáról, Szeged nagy tragédiájáról, az 1879-es Nagyárvízről.
Szeged városa több rendez-vénnyel is megemlékezett a „nagy palóc” 175. születésnapjáról. Januárban, a Magyar Kultúra Napján, a város és intézményei meg-koszorúzták a Mikszáth- -szobrot a Móra-parkban, valamint emléktábláját.
A Szent-Györgyi Albert Agóra novellaírói és illusztráció-készítői pályázatot hirdetett „A hajnal nem látta többé Szegedet” címmel, amelyre 39 novella és 65 illusztráció érkezett be. A beérkezett illusztrációkból a Kárász utcán májusban szabadtéri kiállítást rendeztek. A Somogyi könyvtár Mikszáth-emlékkiállítást rendezett, amelynek címe „Szeged, fogadott szülőföldem” volt, s több alkalommal rendeztek irodalmi sétákat „Mikszáth nyomában Szegeden” címmel.
Apró Ferenc helytörténész, aki már több könyvet is írt Mikszáth szegedi éveiről, az Emlékév során több előadást is tart erről a témáról.
A Bálint Sándor Művelődési Ház őszi előadás- és filmsorozata, amely a Mikszáth-művek filmes feldolgozását mutatja be, méltó befejezése a szegedi Mikszáth Emlékévnek.
Az irodalmi adaptációk sorában a magyar írók közül a Jókai-Mikszáth-Móricz trió vezet műveik megfilmesítése terén. Mikszáth Kálmán műveiből 30 film és több sorozat is készült. Néhány művét többször is megfilmesítették: A beszélő köntös, a Különös házasság, a Noszty fiú esete Tóth Marival illetve a Beszterce ostroma c. regényeket. A közelmúltban több sorozat is készült műveiből, pl.: Különös házasság, Beszterce ostroma, A fekete város.
A filmek általában tükrözik a kort, amelyben létrejöttek, s a nagyszerű filmrendezők és színészek szereplése ellenére lehetséges, hogy a klasszikus, régebben készült film közelebb áll Mikszáth szellemiségéhez, mint a modernebb. /Pl.: Különös házasság, 1950./ Előfordul az is, hogy a 30-as években készült filmnél sokkal jobb a modernebb feldolgozás, jobban tükrözi Mikszáth dzsentrikről alkotott véleményét. /Pl.: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1960./

Czenéné Vass Mária